mangaforex

A japán gyertyák, melyek a piacon uralkodó hangulat vizuális megjelenítését szolgálják, jellemzően 4 értéket közölnek.

Egy gyertya mindig egy adott időszakon belül lezajlott információ mennyiséget vizsgál – ez lehet 1 perc, de akár 4 óra vagy 1 hónap is. A legmagasabb pontja azt a szélsőséges értéket adja meg, ameddig a vásárlók maximálisan hajlandók licitálni. Ezzel szemben a formáció mélypontja az a szám, amelyet az eladók tudtak kiharcolni.

A gyertya tényleges, vastag testét az időegység nyitóára és záróára között találjuk. Ha a záróár lejjebb van, mint a nyitóár (ábrán a fekete színű figura), akkor eső árakról beszélhetünk. Ezzel ellentétesen, amennyiben alacsonyabb nyitóárral indítunk és magasabban zárunk, alapvetőn optimista kicsengése volt a kereskedésnek, emelkedő árral folyt az adásvétel (második, fehér testű gyertya).

Adj neki tanácsot. Ha nem hallgat rád, hadd tanítsa meg a balsorsa.

(japán közmondás)

Ezt az oldalt mentori céllal hoztam létre. Jogosan vetődik fel a kérdés, vajon miért is lenne szüksége vonalvezetőre bárkinek – hiszen az internetről gyakorlatilag az összes stratégiai eszköz összeollózható a működő devizakereskedéshez.

Igen, ez az elmélet. Ugyanakkor érdemes mindeninek elgondolkoznia, élete során hány hibátlan, könnyedén értelmezhető elmélettel találkozott.

A készre szabott útmutatókkal ez a probléma: mint minden életvitel tanító könyv, triviálisnak tűnik, magával ragadó, példásan iránymutató. És míg az olvasó, tanuló magába szippantja a friss információkat, a lendület határtalan, a tennivalók maguktól értetődőknek tűnnek. A nehézségek akkor kezdődnek, amikor gyakorlatba is át kell helyezni a leírtakat.

Vajon miért van az, hogy a sebészek kezébe nem egy-egy anatómiai könyv átlapozása után nyomnak szikét, hanem évek munkájával jutnak el arra a szintre, hogy technikai és elméleti ismereteik birtokában éles helyzetben próbálhassák ki magukat.

Nézzük meg a légiirányítók képzési tervét – vajon miért van az, hogy a rendkívüli koncentrációs képességet igénylő szakma hosszú esztendők alázatos fejlődédét igényli?

De – gondolom én-, fordulhatok az elvileg egyszerűbb szakmák irányába is – beszéljünk akár villanyszerelőről vagy zenészről, nem létezik olyan terület, ahol meg lehetne spórolni a tanulópénzt – vagy éppen ne lenne hasznos, motiváló, de leginkább a nehéz időszakokban alapvető fontosságú egy segítő kéz, egy biztos iránymutató.

A forexezés szokásaink megváltoztatásáról szól, természetes beidegződéseinktől idegen rutin kialakításáról, amelyben társ és minta nélkül könnyen elveszünk. A leggakoribb példa, és a próbálkozok túlnyomó részére igaz, hogy rosszabb periódusaik során fogódzójukat vesztik – ilyenkor jön az önszapulás, a piac hibáztatása, a kereskedési rendszerből való kiábrándulás és új metódus keresése. Ez egy véget nem érő körkörös mozgás, a tréder magát ássa egyre mélyebbre a homokban.

Ha elhisszük, hogy minimum 3 évre van szükség ahhoz, hogy belső változásaink által megteremtsük saját magunk számára a profitábilis kereskedés lehetőségét, akkor a zsákutcák, fals elképzelések, elhúzódó mélypontok és újbóli számlalenullázások elkerülése érdekében szimpla időspórolásnak nevezhető, ha valaki iránymutatását elfogadjuk, aki már megjárta a hadak útját. Minden józan ember számára értékes közhely: az idő pénz.

A manga a képregény japán nyelvű általános elnevezése, a klasszikus japán ukijoe festészet és a nyugati művészeti hatások találkozásából fokozatosan jött létre. Jelentése szó szerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat". A szó két kandzsiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze ilyeténképpen: 漫画.

• A gyertyaalapú technikai ábrázolás a XV. századi japán rizskereskedők árjegyző technikáját veszi alapul. Fejlődése során a korai, szezonális és csak záróárat értékelő szemléletmódtól  a 20. század végére a napon belüli, 4 értéket vizsgáló megközelítésig jutott el (nyitó, záró, legmagasabb, legalacsonyabb).

Az első mangára emlékeztető művészi megoldások a 12. századra vezethetők vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a 18-19. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a második világháború után keletkezett, hanem az Edo-kori Japánban (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték).

• A japángyertyák vizuális ábrázolását a nyugati típusú szalag-olvasó technikába az 1980-as évektől megállíthatatlan lendülettel vették át a piaci résztvevők. East meets west, avagy a keleti technika találkozik a nyugati ábrázolásmóddal, szokták írni erről a fejlődési szakaszról. A nyugati megközelítés szerint a többször tesztelt küszöbértékeken érdemes kereskedni – a japán gyertyák könnyen értelmezhető információ tartalmukkal a pontos belépési rendszerek kialakításában nyújtanak pótolhatatlan segítséget.

A japán képregény-alkotások szinte az ismeretlenségből „robbantak be” a nyugati köztudatba az 1980-as évektől kezdődően. Különösen a második világháborút követően kezdtek el egyre fontosabb szerepet betölteni a hatalmas veszteségeket elszenvedő és amerikai megszállás alá kerülő Japánban, amely áttételesen itt próbálta meg levezetni a felgyülemlett feszültségek egy részét. A világégésből tehát vesztesen kikerülő ázsiai szigetország, habár rezignáltan tűrte ezen alárendelt helyzetet, s mindent megtett a nyugati kultúrvilág beszivárgása ellen, csak lassítani tudta azt, de megállítani nem az újonnan érkező impulzusokat. A Disney-rajzfilmek, amerikai képregények és tévéműsorok új lökést adtak a mangák alkotóinak. A korábban Japánt jellemző negatív értelemben vett nacionalizmus és katonás szemléletmód az évek múlásával egyre halványult, s ahogy ezen állam gazdasága talpra állt, úgy köszöntött be egy újabb virágzó korszak a képregényei terén is. A politikai mangák helyett - amelyek a Japán tragédiát, köztük például az atomtámadásokat dolgozták fel - a szatíra, a humor, a család, az erkölcsök, az érzelmek, a varázslatok, a szexualitás, bűnügyek és futurisztikus elképzelések kerültek előtérbe. Nem lehet tételes felsorolást adni arra, hogy milyen lett a manga, csak egy szót lehet erre mondani, sokrétű.

• Ahány ház, annyi szokás. Kereskedési stratégiák ezreitől roskadozik az internet, hiszen az online tőzsdei szituációk végtelenszámú variációt nyújtanak, állandó bizonytalanságot és előre nem tudható jövőbeni haladási alternatívát. Ebben az örök bizonytalanságban a fogódzót a fontos árszintek (nyugat) és az egyértelmű információt sugalló gyertyaformációk (kelet) nyújtanak.

A kiadott történetek számos témát feldolgozhatnak, a háttérben viszont több mondanivalót rejt magában e képregény. Egyfajta szatírát, groteszk humort rejt magában, s a népi hagyományokat is beépíti művébe a szerző, amellyel más korosztályok számára is élvezhetőbbé teszi a történetet. Van manga, ami a beilleszkedés, a szülő-gyermek kapcsolat és a szokások, társadalmi elvárások kérdéskörével foglalkozik. Egy másik regény varázserővel bíró fiatal lányok harcát mutatja az ugyancsak hasonló erővel bíró gonosz szereplők ellen. A leányok küldetéstudata, célja erős karakterekké formálja azokat, de gyöngéd nőiességük mindvégig megmarad. E kiadvány jórészt a női társadalom szerepét foglalja magában. Tehát szinte minden képregény egy mögöttes mondanivalóval, tanáccsal is rendelkezik, amely jobbá próbálja tenni az egész társadalmat.

• A tőzsdei kereskedésben sosem lehet a pénz a mozgatórugó, az csak végterméke a jelenlétünknek. A tevékenység magunkból fakadó, versenyre, jobbra törekvésünkből adódik. A talpon maradáshoz ugyanakkor nem a parketten jelenlévő ellenfeleket kell legyőznünk, hanem saját árnyékainkat átlépni: félelmeinket, kapzsiságunkat, bizonytalanságunkat, hitetlenségünket, kishitűségünket. Meg kell tanulnunk érzelmeink teljesfokú kontrollálását. Valójában jobb emberré, kiegyensúlyozottabbá, hosszú távon tervezővé kell válnunk a sikeres kereskedéshez. Ha mi nem neveljük meg magunkat, a piac meg fog.

Számos támadás éri e sajtótermékeket, hogy túlzottan brutálisak, véresek, olykor pornográf jellegűek, semmitmondóak. Ez sok esetben nem is tagadható, ám itt a titkos vágyak, az emberekben szunnyadó vad érzelmek kivetítésére nyílik így lehetőség. Mintha beöltöznének egyesek a kedvenc figurájuk bőrébe, megszabadulnak korábbi személyiségünktől, s új alteregójukkal minden korábbi bút, problémát hátrahagyva kiélhetik önnön rejtett kívánalmaikat, ledönthetik a korábbi tabukat. Lehetőség nyílik a felnőttek világába jutni, más bolygókon kalandozni. A Nyugat nem értette sohasem a japánok effajta nyitottságát, ezért inkább a legtöbb alakalommal cenzúrázta a japán képregényeket, animéket.

A képregényekben megjelenő alakok nemcsak a képújságokban szerepelnek. Karaktereik ott vannak mindenhol, a kulcstartókon, ruházati termékeken, a rádiókban, az interneten, sőt nem egy esetben animéket (rajzfilm) is készítenek róluk. A mangák minden bevásárlóközpontban, tömegközlekedési eszközök állomásain ott vannak Japánban, megkerülhetetlen tényezők.

(Forrás: Wikipedia, Candlecharts.com)